A tudatosság erejével a melanoma ellen!

Önvizsgálat kívül és belül!

2015. május 05. - Happydermis

slide_355798_3908014_free.jpg

 

 MÁJUS A MELANOMA HÓNAPJA!

Ilyenkor kampányok révén  Európában, illetve a világszerte szerveződnek kedvezményes, vagy ingyenes melanoma szűrési lehetőségek, emellett kiemelkedően fontos az ismeret átadása. A figyelemfelhívás, hogy van ilyen, hogy mi ez, és hogy mit tehetünk ellene?

 

MI A MELANOMA?

A legveszélyesebb bőrdaganat-típus, egy rák mely a pigmentsejtekből alakul ki. Leggyakrabban a lábakon, vagy a törzsön jelentkezik, de bárhol a bőrön, és a nyálkahártyákon is kialakulhat (valamint a szemben is). Rosszindulatú, vagyis áttétet képes adni, előbb vagy utóbb. Bárhova a testben, akár sok helyre is.

 

HALÁLOS DAGANAT A MELANOMA?

A melanoma malignum, amennyiben időben kerül felismerésre, a daganat eltávolításával gyógyítható, további daganat terjedés az esetek döntő hányadában nem alakul ki. Azonban amikor a daganatsejtek a bőr mélyebb rétegeibe is eljutnak, azaz későbbi stádiumban kerül kimetszésre, akkor sajnos az áttétképzés esélye meredeken emelkedik és ezen fázis  után a rendelkezésre álló kezelések hatékonysága egyre csekélyebb. Ámbár több új, átütő célzott terápiás lehetőség jelent meg az elmúlt években, sajnos továbbra sem jelenthetjük ki, hogy az áttétes melanoma kezelhető lenne.  


HOGY NÉZ KI?

MI A GYANÚS BENNE?

A melanoma malignum ha bőrön jelentkezik, lehet barna, fekete, de akár bőrszínű növedék is. Nem feltétlenül emelkedik ki a bőr felszínéből, megjelenhet hajas fejbőrön is, a körmök körül, alatt...mindenhol.

Az esetek egyharmadában egy meglévő anyajegyből alakul át rosszindulatú daganattá, míg a többi esetben csak úgy keletkezik.

Van egy szabály, az ún. ABCDE-szabály, amit könnyű megjegyezni és segít abban, hogy mikor gyanús egy bőrelváltozás. Nyilván a részletek már a szakember dolga, de nem árt ezt nem elfelejteni!

  • A: aszimmetria (Asymmetry)
  • B: azaz a bőrelváltozás határai, szélei (Borders)
  • C:szín- minél többféle színt mutat szabad szemmel vagy a nagyítóval-dermatoscop-pal, annál gyanúsabb (Color)
  • D: átmérő- általában a 6 mm-nél nagyobb képletek (Diameter)
  • E: változott-e a képlet ?(Evolution)

 

MELANOMA AZ IDŐSEBBEK RÁKJA?

Melanomája sajnos nemcsak az idősebb korosztálynak lehet, szemben számos egyéb daganatféleség esetével. Egyre fiatalabbakat érint, és az egyetlen olyan rosszindulatú daganatféleség, rák, melynek előfordulása az elmúlt évtizedekben folyamatos emelkedést mutat. A melanomás esetek egynegyede a 45 év alattiak közül kerül ki.

 

ÉS MIT MONDANAK A STATISZTIKÁK?

Míg az USA esetén 1935-ban minden 1500. embernek lett melanomája, addig 2010-ben minden 59.-nek! Emellett a 25-29 évesek között kialakuló rákok listáján az első helyezett…



NA DE MÉGIS KI A HAJLAMOSABB A MELANOMÁRA? KI A VESZÉLYEZTETETTEBB?

 Számít egyrészt a külső!

A világos, leégésre hajlamos bőr, kék szemszín illetve a vörös haj. Emellett a nagyszámú anyajegy, illetve a nagyszámú szabálytalan anyajegy szintén hajlamosító tényező.

 Aztán a család!

Ha előfordult bármely családtagnál melanoma, vagy akár más bőrdaganat, az a genetikai hajalmosító tényezők révén fokozott rizikót jelent.

 Nem kevésbé a saját múltunk!

Gyermekkori hólyagos, fájdalmas napégés...felnőttkori leégések…. külön-külön talán nem számítanak, azonban ezek a bőrkárosító hatások összeadódnak.

 És a szokásaink?

Bizony. A szolárium használat, esetleg függőség komoly kockázati tényező a legfrissebb szakirodalmi adatok alapján. Nem mindegy hogy milyen korán kezdtük (minél korábban, annál nagyobb a kockázata), és az sem hogy milyen gyakran hódolunk e szenvedélyünknek.

 A munkánk?

Szintén számít. A szabadban dolgozók esetén kisebb eséllyel alakul ugyanis ki melanoma! Veszélyeztetettebbek még például a tűzoltók, vagy a pilóták.

 Vagy a hobbi?

Az egyébként napfénytől tartózkodó személyek esetén a nagy UV intenzitású nyaralások és/vagy telelések során óhatatlan a napégés és következményes bőrkárosodás. Emellett a hobbi kertészek kapcsán a nem megfelelően szabályozott gyomirtók is a feketelista szereplői.

Na meg a stressz, vagy lelki tényezők!

Valószínűleg önmagukban nem, de a fenti genetikai és/vagy környezeti faktorok kombinációjában szintén hozzátesz a melanoma kialakulásának a kockázatához!

Ha nem beszélünk, beszél helyettünk a testünk

Ha nem tudjuk megfelelően felismerni és kifejezni érzelmeinket, különösen a rossz érzéseket, azon belül is a haragot, jóval hajlamosabbak leszünk a daganatos megbetegedésekre, mint azok, akik tudatosak és hatékonyan eresztik ki a gőzt.

Érzelmek a szőnyeg alatt

A rákra hajlamos személyek ugyanis ahelyett, hogy nyíltan felvállalnák, hogy haragszanak valakire, sokszor az ellenkezőjét bizonygatják, épphogy dicsérik a másikat, szélsőséges esetben maguknak sem vallják be, hogy neheztelnek..

Mások véleménye mindenek felett

Túlzottan is számít nekik, hogy mások mit gondolnak róluk, még akkor is, ha az illető másik máskülönben nem tölt be fontos szerepet az életükben, a konfliktusok elkerülése érdekében sokat nyelnek.

Mindenki más fontos, én nem

Önfeláldozóak, túl jóságosak, maguk kárára is segítőkészek, nem mondanak nemet, csak az számít nekik, hogy a másiknak jó legyen,  segítséget azonban akkor sem igen kérnek, ha indokolt volna.

Már megint elrontottam

Mindeközben magukkal gyakran nagyon is kritikusak, ha kis hibát is vétenek -, ami könnyen megeshet, mert gyakorta a magukkal szemben támasztott elvárásaik az egekben vannak, maximalisták - önmagukat ostorozzák.

A rák mint a lélek vészcsengője

A rák, mint sok más testi betegség is, szervezetünk vészjelzése.

A fenti mechanizmusok következtében stresszt őrizgetünk magunkban, ez a “rossz szokásunk” gyakran gyermekkorunkban épült ki azt elősegítendő, hogy minél jobban boldoguljunk abban a közegben, amelybe beleszülettünk, ám idővel fölöslegessé vált.

A jó hír az, hogy ahogy rászoktunk ezekre a beidegződésekre, úgy le is szokhatunk róluk, és új, testi egészségünket (is) szolgáló lelki folyamatokra cserélhetjük őket.

Nem is olyan bonyult!

 

MI TEHÁT A TEENDŐ? HOGYAN ELŐZHETJÜK MEG A MELANOMÁT?

1. TUDATOS ÉLETMÓD

A javasolt fényvédelmi szabályok betartása nagyon fontos. Ez áll egyrészt abból, hogy nem megyünk a napra védtelenül  tavasztól őszig 10-16 között. Másrészt amikor megyünk, akkor ruhával és fényvédővel felszerelkezve tegyük!  

A napfényt teljesen elkerülni nem érdemes, és lehetőség sincs rá.  Ami azonban fontos, hogy a bőrünket óvjuk az extrém UV hatásoktól, a leégésektől. Ezt tudjuk mindössze megtenni, a fentiek mellett, ugyanis a genetikai adottságaink egyelőre nem változtathatók. A bőrünk pedig nem felejt, tehát ami károsító hatás érte születésünktől fogva, arra emlékszik!



2. SZŰRÉSRE FEL!

Aki a hajlamosabb kategóriába tartozik, annak megfelelő időközönként meg kell jelennie anyajegy-/ illetve melanoma szűrésen. Ezt általában a bőrgyógyász határozza meg:  fél-, vagy egy évente esedékes a kontrollvizsgálatok elvégzése. Amennyiben bármi új, furcsa képlet jelentkezik, vagy valami meglévő anyajegy mutat észlelhető változást, akkor pedig azonnal kell megmutatni bőrgyógyásznak a kontroll vizsgálat esedékességétől függetlenül.

Ám a lelkünk itt is közbeszólhat!

Nem tudom, nem fáj...

avagy miért kerüljük széles ívben a szűrővizsgálatokat?

Lelkünk ápolásán és bőrünk védelmén kívül (fényvédő krémek, szolárium kerülésének komolyan vétele) még egy dolgot tehetünk egészségünkért: hogy évente egyszer elmegyünk szűrésre.

Egyre többen tudjuk, hogy erre szükség van, ezzel párhuzamosan egyre többen halogatjuk, hogy meg is tegyük.

A halogatás mögött általában az alábbiak állhatnak:

  1.  Alapvetően rettegünk attól, hogy valami bajunk lehet,
  2. ezért inkább el sem megyünk az orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy valóban van félnivalónk
  3. fennen hangoztatjuk, hogy nincs értelme a szűrésnek, úgysincs semmi bajunk, ezért nem is kell elmennünk az orvoshoz- mindezzel elsősorban magunkat nyugtatva
  4. Nehezen vesszük rá magunkat erre a procedúrára, amíg nem kényszerít rá semmi, bár tudjuk, hogy kellene, de “Ráérünk arra még!” felkiáltással halogatjuk.

Ha ebben a cipőben járunk, igen valószínű, hogy nem csak orvosi szűrésekre nem tudjuk rávenni magunk, hanem másra sem.

Az önkontrollunk a ludas!

Pl. folyton késünk találkozóinkról, határidőkkel csúszunk, kerüljük a kellemetlen feladatokat, vitákat, mindent, ami rövidtávon macerás, még ha hosszútávon hasznos is.

Mi a megoldás?

1. Bármennyire félünk is a vizsgálattól, több okunk van a kihagyásától tartani, hiszen a korán “elkapott” melanóma sokkal jobb esélyeket jelent, mint a bőr mélyebb rétegeibe eljutó.

Ezért jobban járunk, ha sem nem kerüljük el mindenáron a  vizsgálatot, sem nem “fütyürészünk a temetőben”, hanem ha torkunkban dobogó szívvel vagy egy hozzátartozónk kíséretét igénybe véve is, de elmegyünk magunkat a szűrésre. 

2. Mérlegelhetjük magunkban, hogy mennyire válik be az életben az a stratégiánk, hogy kerüljük a jó célt szolgáló rövidtávú kellemetlenségeket, bármilyen enyhék legyenek is azok.

Ha arra jutunk, hogy több a hátránya, mint az előnye, fokozatosan elkezdhetjük “tréningelni”magunkat, és kitartóan tenni azért, amit fontosnak tartunk.

 

A szűrésekkel szembeni viszolygásunk legyőzése csak az egyik front, amelyen a lelkünk felveheti a harcot a daganatokkal szemben!



3.  ÍGY ELŐZD MEG A TUMORT LELKED ÁPOLÁSÁVAL

 Legyünk őszinték!

Először magunkkal, aztán másokkal.

Ebben segíthet, ha egyáltalán tudatosítjuk magunkban, hogy valami zavar.

Ezután átgondolhatjuk, hogy a konfliktus, amitől tartunk, nem is kell, hogy olyan kezelhetetlen legyen, ha nincs miért túlzottan neheztelnünk, felháborodnunk, elkeserednünk. A kulcs, hogy belátjuk, hogy mindenki hibázhat!

A baj elsősorban nem az, ha valaki rosszat tesz, hanem az, ha a vélt feloldhatatlan konfliktust kerülve a szőnyeg alá söpörjük a problémát.

Akkor leszünk igazán boldogok és egészségesek, ha békében élünk egymással, de egy jó kapcsolatban soha nem csak az egyik fél akarata érvényesül. A mi felelősségünk magunkért kiállni.

A haragot ki lehet fejezni építően is!

Ha nem személyeskedünk, hanem arról nyilatkozunk, hogy az adott személy konkrét tette hogyan hat ránk, akkor elérhetjük, hogy két legyet üssünk egy csapásra: egyszerre eresszük ki a máskülönben minket emésztő gőzt, és ne bántsuk meg, vagy késztessük visszatámadásra a másikat.

Pl. Nem azt mondjuk hogy TE egy SZEMÉT vagy, mert MINDIG ezt és ezt csinálod, hanem azt mondjuk, hogy amikor EZT ÉS EZT csináltad, az FELDÜHÍTETT ENGEM,  mert úgy éreztem…

Ha fokozatonént, egyre inkább téthelyzetben kipróbáljuk a fent leírtakat, könnyebb lesz megtapasztalnunk, hogy akár történhet is baj, hiszen nem fog ki rajtunk, hogy kifejezzük, és akár fel is oldjuk.

 De mi a baj?

Sokszor magunk sem tudjuk mi bánt, vagy bánt-e egyáltalán valami. Ha évek rutinja, hogy érzelmeinket nem vesszük figyelembe, újra rá kell tanulnuk, hogy észrevegyük, ha valami zavar.

Érzelmeink és testi reakcióink mintha csak össze volnának kötve, együtt mozognak, így ha érzelmeinkre érzéketlenné váltunk, segíthet, ha testi jelzésinkra jobban odafigyelünk, és belőlük próbálunk visszakövetkeztetni, vajon mit is érezhetünk.

Pl. ha egy oroszlán fut fogait vicsorgatva felénk, a szorongás közepette szívünk vadul kalapálni kezd, izmaink megfeszülnek stb. Ha oroszlán híján, a 21. század stresszei közt, hasonló testi jelzéseket tapasztalunk, sejthetjük, hogy szorongani kezdtünk valamely vélt vagy valós veszély miatt. Bátran tippeljünk, mi aggaszt, és máris közelebb kerültünk valós érzéseinkhez.

Önmegalósítás nélkül nem megy

Mindezek mellett fontos, hogy megtaláljuk saját tehetségünkre (mindenkinek van valamiben) és érdeklődésünkre (mindenkiben kifejleszthető) céljainkat, amelyek lehet, hogy nem egyeznek azokkal, melyekre szüleink is rábólintottak. Céljaink ne korlátozódjanak csak a heti apró- cseprő feladataink vagy egy iskola elvégzésére, esteleg egy adott pénzösszeg felhalmozására. Törekedjünk arra, hogy életünket egy nagyobb cél, egy küldetés köré építsük.

Pl. ha segítőkészek vagyunk, de nem akarjuk magunkat felemészteni mások jólétének oltárán, válasszunk hozzánk illő segítő foglalkozást, ahol a fix időkeretek és a fizetés biztosítja, hogy ne járjunk rosszul, ugyanakkor a munka természete az, hogy valami jót hozzunk létre.

Bármilyen küldetést válasszunk is, testi és lelki egészségünk nem lehet teljes valamilyen értelmes, alkotó tevékenység nélkül.



MI TEHÁT A KONKLÚZIÓ?

Az emberi szervezet komplex. Genetikai, környezeti és jelentős lelki faktorok azok, melyek együtt, finom összjátékukkal betegségekhez, daganatok kialakulásához vezethetnek. Ennek tudatában éljünk, és akkor van esélyünk a megelőzés tekintetében.

 

Irodalom:

Riger és mtsai 2010.

SEER (Surveillance, Epidemiology and End Results) data. seer.cancer.gov.

American Cancer Society, 2015. cancer.org.

Sinnya S. és mtsai. 2013.




--------------------------------------------------------------------------------

Írta:

Böhönyey Márta és Tóth Melinda http://www.pszichorendeles.hu/

 dr. Hatvani Zsófia PhD. bőrgyógyász

 Kép forrása: itt

A bejegyzés trackback címe:

https://happydermis.blog.hu/api/trackback/id/tr187431026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.