HAPPYDERMIS

Miért olyan csábító csokibarnának lenni?

Íme a szolárium valódi árnyoldalai!

2015. június 09. - Happydermis

szoli.jpg

 

 

Mi is a szolárium?

Fluoreszcens csövek. Nem nap. De hasonló fény fizikailag. Ultraviola sugárzás: eredetileg 95% UVA, kb. 5% UVB, manapság kevesebb UVB aránnyal. Az UVA egy nagyobb hullámhosszúságú sugárzás, mely a bőr mélyebb rétegeibe hatol, míg az UVB a bőr felületesebb rétegeibe jut csak be. A napfény által kibocsátott fény UV összetétele is hasonló. Csak itt, a kabinban nagyobb a sugárzás intenzitása (ezért elég egy rövid, pár perces “élmény” a napbarnított hatáshoz). Nincs benne tengerszag, csak égett bőrszag. Nincs tenger felől fújó kellemes szél, csak mesterséges légfúvás. Nincs homok, csak kemény műanyag.

Van viszont barnulás, könnyű a hozzászokás, és nehéz a belátása azon tényeknek, miszerint sokkal több és gyakorlatilag csak negatív hatások járnak a rendszeres szoláriumhasználattal.

 

Hogyan indult a szolárium fénykora?

tanning-bed-psa.jpg

A 80-as években a tudomány akkori állása szerint az UV sugárzásnak csak az UVB hullámhosszúságú tartományát tartották bőrdaganatot-kiváltó “káros” sugárzásnak. Így kerülhetett piacra a zömmel UVA sugárzást kibocsátó csőágy, mely meghozta a gyors barnulás lehetőségét. A 90-es és 2000-es években óriási kultusza lett, sajnos főleg a legnagyobb rizikónak kitett bőrtípusúak körében: a fehérbőrű, fiatalok között. Egy szolárium alkalom akkor még kb. 10-15-ször akkora UV terhelést jelentett a bőrnek, mint a Mediterrán tengerparton a déli órákban mérhető “természetes” UV dózis. Ehhez az emberi szervezet, az emberi bőr nem volt  hozzászokva, ilyen hatás eddig az emberiség bőrét nem érte. Így hát nem meglepő, hogy pár évvel később  jelentkeztek is a következményei: extrém fiatal korban megjelenő nem-melanoma típusú, illetve melanoma típusú bőrdaganatok számának nagyfokú emelkedése. Már egyetlen alkalom is statisztikaliag mérhetően emeli a bőrdaganatok későbbi kialakulásának a lehetőségét!

“Az elmúlt 40 évben 800%-kal nőtt  a melanoma előfordulása a 18-39 éves nők körében!”

 

És miért szeretjük ennyire? 

Coco Chanelnek köszönhetjük, hogy kialakult a napbarnított bőr divatja. Sokan még ma is a barna bőrt divatosnak, egészséget tükrözőnek, társadalmi státusz-szimbólumnak tekintik. Így alakult ki egy általános igény az egész évben fenntartható barna bőr irányába.

Tévhit, miszerint egy első nyári leégés megelőzhető a szolárium általi bőr-előkészítéssel. 

Szintén tévhit, hogy a D-vitamin előállításban segít a szolárium, ugyanis csak az UVB sugárzás képes a D-vitamin termelés elősegítésére. Ismerve a napfény/szolárium káros hatásait,  a mai álláspont inkább az, hogy akinek D-vitamin hiánya van, nekik a táplálkozás révén, illetve gyógyszeres úton javasolt pótolni a vitamint.

Nem is csak a külsőben a magyarázat?

Az egyre riasztóbb bőrrákstatisztikákért felelőssé tehető a manapság trendi, egész évben kitartó napbarnítottság is, mely a szolárium segítségével érhető el.

Egy alkalomtól a szoláriumban persze nem leszünk rákosak, ámbár a bőrrák kockázata már ettől az egy alkalomtól is mérhetően emelkedik. Az arra hajlamosak könnyen válnak függőké (tanorexia), és a rendszeres, túlzásba vitt szolárium használat pedig már jelentősen növeli a melanóma és egyéb bőrdagantok kockázatát.

 

Arra a kérdésre, hogy ki lesz függő, szintén a lelki okok közt keresendő a válasz.

Aki függő, függjön bármitől is, az örömöt nem önmagán belül keresi, hanem a külvilágból igyekszik pótolni. Ennek “ideális” eszköze lehet a szolárium ultraviola sugárzása, mely nagy mennyiségben szabadítja fel bennünk az endorfinnak nevezett boldogsághormont.

Így aztán átvágjuk magunkat, hiszen ideig óráig élvezhetjük csak a boldogság illúzióját, ám valójában nem érjük el, hogy teljes és boldog életünk legyen. Ráadásul eközben az egészségünket romboljuk, nagyban növelve a melanoma és egyéb bőrdaganatok kockázatát.

 

Mit kockáztatunk a szoláriumozással?

A fiatalságunkat: korai bőröregedés 

 anti-aging-program.jpg

A bőr öregedését belső (genetikai) és külső(környezeti) faktorok hatásainak komplex együttese határozza meg. Így alakulnak ki előbb vagy utóbb a ráncok, a pigmentfoltok, a tartását vesztett petyhüdt bőr.  Mindezek kialakulásában a legjelentősebb kártékony környezeti faktorok az UVA sugárzás. Tekintettel arra, hogy az élet során a bőrt ért UVA sugárzások összeadódnak, ebben a szolárium és a napon töltött órák mind jelentséggel bírnak.

 

Bőrdaganat kialakulását

Bőrdaganatot okoz, mind az UVB, mind az UVA. Ez ma már jól alátámasztott tény. 2006 óta tudjuk, hogy az sem mindegy, hogy milyen életkorban történt az első szolárium használat. A 35 év alatt kezdett szolárium ugyanis a melanoma malignum előfordulásának esélyét 75%-kal emeli !

Emellett ma már az is tény, hogy a szoláriumozás mennyisége, illetve a leégések száma  tovább növeli ezt, és általában a bőrdaganatok kialakulásának a kockázatát.

Tévhit, hogy a szolárium hatására kialakuló sötétebb bőrszín a pigmentek révén védené a bőrt a daganatok ellen! Ugyanis UVA fény hatására bár a látvány valóban barnaság lesz, előfordulhat, hogy komoly károsodás következik be a pigmentképződés folyamatában, ami aztán a melanoma kialakuláshoz vezethet.

 

Mi a baj a fiatalsággal? Miért tiltott 18 év alatt számos országban a szolárium?

Gyerekek, serdülők és fiatalok esetében a bőr sejtjei sokkal érzékenyebbek az  UV sugarak káros hatásaira.

A fiatalok körében a bőrdagantok egyre gyakoribbak. Sőt, az USA-ban a 25-29 éves korosztályban vezető daganata a melanoma. De nem csak az USÁ-ban jelent ez komoly közegészségügyi problémát, hanem gyakorlatilag világszerte.  

És amikor mindennek az okát keztdék kutatók keresni, akkor derült többek között arra fény, hogy bizony a fiatalok körében a szolárium rendszeres használata teret hódít. Évek alatt ezt levezették, megértették, és a riadalom szabályozásokat hozott sok országban (sajnos Magyarországon egylőre nem), miszerint 18 éves kor alatt a szolárium használata tilos!

 

Szoláriumoztam, akkor bőrdaganatom lesz?

 “Több bőrdaganat alakul ki napozás/szoláriumozás miatt, mint amennyi tüdőrák a dohányzás

következtében! “ 

Számos dolog befolyásolja, hogy kinek és mikor lesz-e bőrdaganata. Vannak veleszületett és szerzett genetikai tényezők, valamint a környezeti hatások.

Külön kell azonban választani a nem-melanoma típusú bőrdaganatokat, ugyanis azok esetében inkább az élet során elszenvedett UVB sugárzás összmennyisége jelent rizikót, a genetikai hajlam mellett.

A melanoma malignum kialakulása esetében pedig az UVA sugárzás jelentősége is kifejezett. És ennek köszönhető a szoláriumhasználat ellen irányuló egyre erősebb propaganda, mert egyre többrétűbb a tudásunk a szolárium által kibocsátott UVA melanomát kiváltó hatásairól. Leginkább az elszenvedett leégések azok, melyek a daganatképződésben szerepet játszanak. 

 tanning_bed_safety.jpg

Nagyobb eséllyel alakul ki melanoma annál az illetőnél:

  • -akinek a családban vérrokonok körében előfordult bőrdaganat, főleg melanoma
  • -akinek már volt bőrdaganata, annak jóval nagyobb az esélye arra, hogy újabb bőrdaganata alakuljon ki
  • -akinek sok anyajegye, sok atípusos anyajegye van
  • -akinek többször volt gyerekkorban illetve felnőttkorban hólyagos napégése
  • -akinek világos, leégésre hajlamos a bőre
  • -akinek a világos bőr mellé világos szemszín és világos vagy vörös hajszín társul
  • -aki keveset van napon, de akkor leég

 

Mi tehát a szolárium?

Korai bőröregedés...Korai bőrdaganat kialakulás....És mindez saját elhatározásból...

 

És kell ez nekünk?

Bizony sokaknak igen. És a szolárium-függőség, vagy tanorexia egy jól körülírt kórkép ma már.

A lelki tényezők nem csak a kommunikációnkon vagy a stressz felhalmozásán keresztül hajlamosíthatnak a rákra, hanem úgy is, hogy túlzott szoláriumozásra buzdítanak.

A megoldás kulcsát az adja meg, ha - akár szakember segítségével - rájövünk, milyen hiányérzetünket enyhíti a szolárium biztosította endorfinfröccs, és figyelemelterelés helyett elkezdjük ezt a hiányt valóban betölteni az életünkben.

 

Pszichológus társszerzők: 

Böhönyei Márta és Tóth Melinda (www. pszichorendelés.hu)

 


Forrás: 

  • International Agency for Research on Cancer 2006
  • Balk és mtsai. Pediatrics 2008
  • Schneider és mtsai. JAMA Dermatol. 2013
  • Dennis LK és mtsai. Photodermatol Photoimmunol Photomed. 2013.
  • Wehner MR és mtsai. JAMA Dermatol. 2014
  • Phelippe Autier: The melanoma letter
  • www.skincancer.org
  • http://scienceblog.cancerresearchuk.org

Fotók: borítókép, szolárium, arc aging leégés

A bejegyzés trackback címe:

https://happydermis.blog.hu/api/trackback/id/tr77525306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása