A kanyaró egy vírusos megbetegedés. A betegség ellen védőoltással (MMR) védekezünk Magyarországon 1991 óta, melyet a gyermekek 15 hónapos-, majd 11 éves korban kapnak meg. Ezt megelőzően zömmel gyerekek kapták el a betegséget. A védőoltásnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a betegség az oltott társadalmakban visszaszorult.
Most azonban az egyre szélesebb körben terjedő oltásellenes magatartásnak köszönhetőn először 2014-ben az Egyesült Államokban, legutóbb a kaliforniai Disneyland-ben, valamint 2014 októbere óta Berlinben kezdte felütni a fejét a betegség. A berlini, most már járványnak titulált helyzetben több mint 700-an fertőződtek meg a vírus által, és már egy kisgyermek halálát is okozta. A betegek egynegyedének állapota kórházi ellátást igényelt.
Mi a kanyaró? Mik a tünetei?
A morbilli vírus okozza a betegséget, ami cseppfertőzéssel terjed. Kezdetben pár napig tartó magas láz és felső légúti (nátha, köhögés), valamint szemészeti (könnyezés) tünetei vannak. Ez idő alatt a legfertőzőbb; fertőzőképessége óriási, egy beteg általában 12-14 embernek adja át, amennyiben közösségbe kerül. Ezt követően a láz mérséklődik, de vissza-visszatér és bőrkiütések jelentkeznek az arcon, majd testszerte. Végül oldódik a láz, és bár hosszabb idő alatt, de a bőrtünetek is halványodnak, majd enyhe hámlással elmúlnak. Alkalmanként azonban a bőrtünetek helyén maradhatnak sötétebb foltok.
Miért a védőoltás?
A védőoltás szükségességét a súlyos és viszonylag gyakori (30% körüli), és gyakran halálos szövődmények tették szükségessé. Középfülgyulladás, tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, kiszáradást okozó súlyos hasmenés, idegrendszeri gyulladásos folyamatok, és a legfélőbb késői szövődmény, az úgynevezett szubakut sclerotizáló panencephalitis. Gyakori, hogy egyszerre több szövődmény is jelentkezik. 2012-ben 122.000 gyermek halt meg ezen szövődmények miatt.
Szubakut sclerotizáló panencephalitis
Ez az alattomos szövődmény ritka. Az akár szövődménymentesen lezajlott kanyaró fertőzést követően sokszor csak évekkel (átlagosan 7 évvel) később jelentkezik; leggyakrabban gyermekek, serdülők érintettek. Enyhe idegrendszeri tünetekkel kezdődik, ami súlyosbodik, majd 1-2 év alatt szinte minden esetben halálos kimenetű.
Védőoltás, mint társadalmi felelősség
Az amerikai és a berlini járvány kapcsán is komoly kampányokkal indultak a helyi népegészségügyi szervezetek a védőoltás szükségességéről. Ennek társadalmi jelentősége van. A teljes társadalom átoltottsága mellett ugyanis a betegség nem fordul elő. Amint azonban nő a védőoltást megtagadók száma, valamint a külföldi utazási szokások megváltozása miatt behurcolt esetekkel lehet számolni; statisztikailag és mint látható a valóságban is felüti a fejét a járvány. És kik a legveszélyeztetettebbek?
- a 15 hónap alatti gyermekek, akik még nem olthatók be a védőoltással
-az immunrendszeri betegségben szenvedő gyermekek és felnőttek, akiknek nem adható a védőoltás
-az a nagyon kis hányada a beoltottaknak, akiknél nem alakult ki a védettség az oltás hatására (ez nagyon ritka)
Ők tehát a legnagyobb vesztesei a védőoltás-ellenes mozgalmaknak, ugyanis ők a legvédtelenebbek az ilyen súlyos fertőzésekkel szemben.
Óvatosság szükségeltetik tehát csecsemőkkel való utazás kapcsán! Emellett a védőoltás szükségessége nem hangsúlyozható eléggé!
