Leégés?
A legjobb lenne mindig megelőzni! De ha mégis bekövetkezik?
Aki mégis csapdájába esett a nap erejének, a gyógyulás fájdalmas óráiban le kell vonja a következtetésket:
...hogy valami hiba csúszott a fényvédelmi próbálkozásban, amin javítani kell!
Mi a leégés?
A leégést a napfényből érkező sugárzás, de annak is főleg az UVB tartományába eső sugarai okozzák. Hatásukra a bőrben egy kifejezett gyulladás alakul ki már az első 2 órában: a felsőbb rétegek sejtjeiben DNS károsodás következik be, akár el is halnak, és a gyulladás klasszikus jelei kifejlődnek a bőrön: pír, fájdalom, meleg tapintat. Ezek a látható és érezhető bőrpanaszok, azaz a leégés, általában a napfényhatást követő 3. órától, de mindenképpen az első 24 órán belül jelentkeznek. Általános tünetek is kísérhetik, mint hidegrázás, láz, hányinger-hányás a súlyosabb esetekben.
Mi a leégés következménye?
Azonnali következményként nagyjából 4-7 napig tart az ún. akut, látható következmény. Enyhébb esetekben a gyulladás, bőrpír halványul, a felső elhalt hámsejteket tartalmazó rétege a bőrnek leválik (hámlás-foszlás formájában) kb. a 7. nap körül. A súlyosabb esetekben hólyagok keletkeznek, melyek komplexebb ellátást igényelnek.
Késői hatásként az élet folyamán elszenvedett leégések hatására sajnos későbbi életkorban- ami manapság egyre fiatalabbat jelent- a bőrdaganatok, főleg az egyetlen halálos típusú, ún.melanoma malignum kialkulásának a kockázata nő. A gyerekkori leégések még nagyobb súllyal vezethetnek később a melanoma malignum kialakulásához!
És hogy mik hajlmosítanak leégésre, vagy leégés-szerű bőrtünetekre ?
1. Általánosságban 10-16 óra közötti direkt napfényhatás fényvédelem nélkül leginkább a gyermekeknél, illetve azoknál okoz gyakrabban napégést, akiknek bőrtípusa világos.
2. Fényérzékenyítő gyógyszerek: számos ilyen gyógyszer létezik, egyes fájdalomcsillapítók (ún. nem -szteroid gyulladáscsökkentők), bizonyos vízhajtók, antibiotikumok, gomba ellenes gyógyszerek. A gyógyszertájékoztatóban ez az adat megtalálható, ha úgynevezett fényérzékenyítő, vagy fotoszenzitivitást fokozó hatóanyagokat tartalmaz.
3. Krémek, parfümök: ilyenkor nyáron nagy óvatosságot igényel a bőrünk ápolása, vagy gyógyítása is, mert a felkent termékek is tartalmazhatnak olyan összetevőket (pl. akár illatanyagot) amely fényérzékenyíthet, vagy egyenetlen pigmentálódást okozhat. Hasonlóan igaz mindez minden egyéb külsőleg a bőrre jutó kozmetikumra, vagy akár a parfümökre is.
4. Fényérzékenyítő betegségek: egyes betegségek, veleszületett vagy szerzett módon ( vagyis felnőtt korban is megjelenhet) szintén fokozzák a napfényre adott válaszát a bőrnek pl. pseroderma pigmentosum, lupus erythematodes).
5. Alkohol! A fokozott alkohol fogyasztás hajlamosíthat napégésre! Óvatosan tehát a nyári fesztiválokkal!
6. Nem mindegy, hogy hol a Nap alatt? Számos környezeti tényező befolyásolja jelentős mértékben a bőrt érő UV-sugárzás mértékét. Célszerű ezen tényekkel tisztában lenni.
7. Elégtelen fényvédelem! A hát közepéig nem mindenkinek ér el a keze, mint az ábra is igazolja...emellett azonban számos egyéb hiba előfordulhat még, annál is, aki tényleg próbál tenni a napfény káros hatásai ellen.
Leégni tehát egyáltalán nem szabad, és nagyon káros hatásai vannak mind rövid-, mind pedig hosszú távon a bőr és a szervezet számára is!
Számos, leégés-szerű tünet hátterében lehet azonban a fenti okoknak megfelelőn egyéb tényező, mely kivizsgálást, és a napégésen felül pontosabb diagnózist igényel!
Mukamal KJ. Alcohol consumption and self-reported sunburn: a cross-sectional, population-based survey. J Am Acad Dermatol. 2006 Oct. 55(4):584-9.
Írta: dr. Hatvani Zsófia
bőrgyógyász szakorvos