Sok-sok információ érhető el az interneten a témában, arról, hogy hol lehet HIV szűrést kérni, milyen segítő, illetve anoním tanácsadó csoportok vannak, stb. Nézzünk pár olyan tényt, ami esetleg még így is újdonság!

1. HIV nem egyenlő AIDS. A HIV a vírus neve, mellyel megfertőződhet a szervezet. A fertőződést követően egyénenként változó, hogy milyen hosszan (általában évek), amikor tünetek még nem alakulnak ki, azt a szakaszt HIV pozitivitásnak nevezzük. Ilyenkor sokan nem is tudják még magukról, hogy fertőződtek, illetve fertőznek! Amikor a vírusszám már olyan magas, hogy a vírusok által megfertőzött immunrendszeri sejtek kiesése jellegzetes tüneteket okoz (fertőzésekkel szemben fokozott hajlam, daganatos betegségek...), akkor beszélünk a betegség AIDS stádiumáról. 

2. Genetika? Igen. A vírus amikor megfertőzi az immunrendszer sejtjeit (az ún. CD4+ lymphocytákat), bizonyos egyéb receptorokat is használ, így tud kapcsolódni, majd bejutni ezekbe a sejtekbe. Akik genetikai mutációt hordoznak a receptort kódoló génben (CCR5), ők gyakorlatilag nem, vagy kevésbé súlyos formában tudnak megfertőződni a HIV vírus által. Aki mindkét szülőtől örökli ezt a mutációt (az európai lakosság 1%-a), ők nem fertőződnek meg, míg aki csak egy szülőtől, ők fertőződnek, de enyhébb lefolyású a betegség esetükben. 

3. Milyen jelei vannak a friss fertőzésnek? Amikor valaki megfertőződik a vírussal, pár nap (vagy akár pár hét) múlva jelentkezhet influenza-szerű tünetegyüttes elesettség, rossz közérzet, nyirokcsomó megnagyobbodás, bőrkiütések. Sokaknál nem jelentkezik ilyen, vagy nem tudatosul bennük hogy ez a HIV fertőzés tünete lehet. Egyéb hirtelen rosszullétek, hirtelen kialakuló váratlan súlyos kórképek (stroke, akut has...) formájában is közölnek eseteket. 

4. HIV/AIDS számokban! 2013 végén a világon kb. 35 millióra volt tehető a HIV pozitív személyek száma. Ebből kb. 28 millióan már hozzájutottak a korszerű kezelésekhez. Magyarországon évek óta nő az új felismert esetek száma, 200-240 fő/év. Valószínűleg ennél jóval többen vannak (egyes becslések szerint akár 2-3x) akik nem kerültek diagnózisra. A magyar statisztikai adatok alapján a fertőzöttek zöme férfi (90-95%), és fiatal korosztályok érintettek (20-25 év)!

5. HIV és gyerekvállalás. Ha felmerül, hogy valaha fertőződhettünk, teherbeesés előtt, vagy a terhesség elején célszerű HIV tesztet végeztetni. Miért? Mert  pozitív anya gyereke nem feltétlenül lesz HIV pozitív. A HIV pozitív nők megfelelő kezelés mellett nagy arányban (kb. 90%-ban) nem fertőzik meg magzatukat, így egészséges gyereket szülhetnek. Arra is vannak már lehetőség, ha HIV pozitív apajelölttől szeretne HIV negatív anyajelölt gyermeket, anélkül, hogy bármelyikük is megfertőződjön! 

6. Tévhitek a betegség terjedéséről! Egy HIV pozitív személlyel való hétköznapi emberi kapcsolat (kézfogás, tüsszentés) nem jelent a fertőződésre veszélyt. Vér, ondó, előváladék, hüvelyi váladék, rectalis váladék, anyatej a fertőzés forrása, a nyílt sebekbe jutva ezen testváladékok nagyobb eséllyel fertőznek. Az érintettek 90%-a nemi úton fertőződik, a fennmaradó 10% fertőződhet vérkészítménnyel, közös tű használat során, anyatejjel, anya-magzat átadás révén. Nem fertőz: csók, vizelet, széklet, karmolás. 

7. Megelőzés: Tudatosság, felelősség, biztonság. 

8. Miért ne halogassuk a szűrést? Két fontos érv van amellett, hogy ha felmerül, mielőbb végeztessük el a vizsgálatot. Egyrészt továbbadjuk a fertőzést. Másrészt a korszerű, hatékony kezelési lehetőségek megjelenésével elmondható, hogy minél előbb diagnózisra kerül a HIV pozitivitás, annál jobb életkilátások vannak! 

Azonban a jelenleg használatos rutin HIV tesztek a fertőződést követő héten még nem tudnak megbízhatóan eredményt adni. Az érzékenyebb vizsgálatok legkorábban 2 hét múlva mutatják a fertőzöttséget. Hat héttel a feltételezett fertőződés után már minden teszt ki tudja mutatni.  

9. December 1; az AIDS világnapja. A fenti piros szalag a szimbóluma a HIV/AIDS betegekkel való szolidaritásnak. Ez a piros szalag volt az első szalag szimbólum, melyet egy betegséggel kapcsolatban használni kezdtünk 

Az AIDS -piros szalag -szimbólumának a története is érdekes. 1991-ben, nagyjából 10 évvel a betegség fellobbanása után, amikor még bőven azok az idők jártak, amikor ezek a betegek stigmatizáltan, bujkálva kellett hogy éljék mindennapjaikat Amerikában, pár new yorki művész (fényképészek, filmkészítők, festők) gondolt arra, hogy alkossanak egy szimbólumot, mely felhívja a figyelmet, mely együttérzést tud kifejezni. Piros, mert a szeretet, szenvedélyt és szívet jelképezi; hajtott szalag, mert ez egy egyszerű forma, bárki elkészítheti egy szalagból.

Ma már sok más betegség is kapott saját színnel bíró szalag szimbólumot: mellrák-rózsaszín szalag, melanoma: fekete szalag, pikkelysömör: lila és narancssárga szalag...

És hogy mi a 2014-es AIDS világnap fő újdonsága? Tekintettel arra, hogy a WHO fő célja, hogy 2030-ra megszűnjön a HIV/AIDS járvány, ebben az évben a szlogen, hogy a szociális ellátásokban a rendelkezésre álló gyógyszerek segítségével nőjön a HIV prevenció és kezelés elérhetősége világszerte. 

Ezen felül két neves tervező is készül az idei AIDS kampányra, az alábbi piros szalagos kitűzőkkel.

Lulu Guinness által tervezett bross:                    És Shaun Leane-é: 

Felhasznált források: WHO, http://www.hivaware.org.uk/