Rakovszky Zsuzsa: Napforduló
Már augusztus megint, az ég
napszúrást ontó tompa gyöngyház.
Látok kátránylap háztetőn tengni rések
közt nőtt ecetfát.
Szédül a strand fakó gyepén sütkérező,
fejére turbánt
teker törülközőből, beszívott ajkú
arcát vizsgálja zsebtükörben.
A dinnye húsa zöld üveg, a barack
húsában valaki vére.
Vattacukor hőség az utcán, minden
áttetsző, olvadékony.
Fagylalt folyik, hideg gyöngycseppek
égnek izzadt bőrön, ingek tapadnak.
Sötét udvar kútjából a tévéfilm
hangjai, mert nyitva minden ablak.
Fölriadok, nem húztam be a függönyt,
szürkén süt rám az éji
égbolt üresen surrogó, égvefelejtett
képernyője.
A múlt évi halott, mindig azon
a széken, mely látóteremen túl.
Álmomban sápadt lábfej küszködik
fölfele sáros földben.
Alulról fölfelé terjed a gladiólusz
lassított robbanása:
néhány napig tart, míg a sárga vagy
vörös lángnyelv felér a csúcsra.
Éjjel csukott szemem mögött fehér
világosság: a láthatáron
üstökös jön, forog, megrázkódik,
hatalmas fény-tyúk, szólít: ,,leányom”.
Csillárokat forgatnak el fölöttünk
lassan: az Oroszlán izzik, a
Szűzbe áttűnik, s minden másképp lesz aztán.
Ami betelt, áthullik egy szitán, ami megérett,
véget ér -
nem véget ér, csak most jön el minden,
ne félj, ne félj, ne félj.
Vers forrása: Litera
Kép forrása
Továbbra is óvatosság javasolt a nyaralás, napozás, napon tartózkodás során!
További hasznos információk: fényvédelem, UV-index, gyerekbőr védelme.
